Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Kampánycsend helyett Ami értelmetlen, az felesleges. Polyák Zsuzsa, www.prherald.hu, 2006. április 21. A Political Capital Institute kezdeményezte a kampánycsend és a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalomra vonatkozó elavult és cseppet sem életszerû szabályozás eltörlését. Kampánycsend ugyanis csak a törvény betûje szerint létezik - a valóságban nem, a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalom pedig alapvetõen sérti az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát, ráadásul súlyos esélyegyenlõtlenségeket eredményez. A Political Capital Institute módosító javaslatait eljuttatja az új Parlamentben jelen lévõ pártok elnökeinek, valamint a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalomra vonatkozó javaslatot a Piackutatók Magyarországi Szövetségének is. Mértékadó tudományos elemzõk álláspontja szerint az éjféltõl életbe lépõ kampánycsend intézménye egy rendszerváltás-kori félelembõl táplálkozik. A szabályozás eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a választási visszaéléseket és kiküszöbölje a végsõkig elmenõ manipuláció lehetõségét. A szavazást megelõzõ napon azonban csak a törvény betûje szerint létezik kampánycsend - a valóságban nem. A pártok nyilvános üzenetei továbbra is elérhetõek, az új média (internet, mobiltelefonok) csatornáin terjedõ információkat senki nem korlátozza. Nemzetközi példák is bizonyítják, hogy a kampánycsend intézménye felesleges és semmivel sem teszi tisztábbá a választási kampányt. A definíció A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 40-41§ szerint: „A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást megelõzõ nap 0 óráig tart. A szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). Az érvek Nem valósul meg az a cél, hogy a választók minden külsõ befolyás nélkül gondolhassák át döntésüket az utolsó napon, hiszen a pártok nem függesztik fel a kampányolást a kampánycsend beálltával: A plakátokat nem szedik le, sõt, esetenként hivatalosan nem beazonosítható plakátok is kikerülhetnek; A mindenkori kormány intézkedéseket hozhat továbbra is, miközben az ellenzéknek, más pártoknak nincs lehetõsége az ilyen megjelenésre; A mobiltelefonokat és az Internetet nem lehet kikapcsolni. A szabályozás túlhaladottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Internet és az sms korában a kampánycsendet fizikailag képtelenség betartatni, ezek a csatornák különösen nehezen, illetve egyáltalán nem ellenõrizhetõk, kontrollálhatók. Ezt az Országos Választási Bizottság is elismerte. Az OVB-t is felkészületlenül érte 2002-ben az sms-ek nyújtotta újabb agitációs lehetõség. A kampánycsend intézménye álságos: Magyarországon permanens kampány folyik. A személyes környezetbõl származó befolyás a kampánycsend alatt is mûködik, és sokszor ez a döntõ a médiabefolyással szemben. Nemzetközi példák is alátámasztják a Political Capital álláspontját, hiszen olyan fejlett, és komoly hagyományokkal bíró demokráciákban sem veszélyezteti a választások tisztaságát a kampánycsend intézményének hiánya, mint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Belgium vagy Ausztria. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet 1998-as elemzésében is megállapította, hogy a magyar OVB nem képes érvényt szerezni a jognak: a kampánycsend sértés fogalma ugyan definiálva van, azonban a szankciókról nem esik komolyabban szó a törvényben. Az, hogy a választások elõtti napon a pártok nem ismertethetik üzeneteiket a választókkal, sérti az információhoz jutás alkotmányos alapjogát is, hiszen a választópolgárokat a választást megelõzõ utolsó napon fontos, a döntésüket alapvetõen segítõ ismeretektõl fosztják meg. Magyarországon nem tilos közvélemény-kutatást végezni a választást megelõzõen, vagy a választás napján, azonban a választást megelõzõ 8 napban az új adatok közzététele nem engedélyezett a médiában. A Political Capital Institute álláspontja szerint a kampánycsend intézménye mellett a választás napját megelõzõ nyolc napos közvéleménykutatás-megjelenítési tilalomról szóló szabályozás több okból kifolyólag is feleslegesnek és hibásnak tekinthetõ, és szabályozás eltörlésérõl szóló módosító javaslatot mind az új Országgyûlésben jelen lévõ pártok elnökeinek, mind Piackutatók Magyarországi Szövetségének eljuttatja. A nyolc nappal a választás elõtt megjelenõ kutatások terepmunkáját legalább a választás elõtt 10-15 nappal kell végezni. Amennyiben ezek a mérések a hibahatárnál nagyobb mértékben különböznek a választási eredménytõl, akkor nem tudhatjuk, hogy a mérések voltak pontatlanok vagy politikai helyzet változott meg. Ez aláássa a közvélemény-kutatásokkal szembeni bizalmat, ami végül önbeteljesítõ jóslatként valóban rosszabb közvélemény-kutatásokat eredményezhet. A pártok a kampány finisében a legaktívabbak, az utolsó napokban a legerõteljesebb a mozgósítás. A szavazás elõtt több mint másfél héttel készült adatfelvételek eredményei nem tükrözik hûen a kampányt. Nem állja meg a helyét az sem, hogy azért fontos az eredmények közlésének tilalma, hogy azok ne befolyásolják a választókat. Ha ugyanis a tilalmat megelõzõ idõszakban lehet közölni kutatási adatokat, az utolsó nyolc napban milyen alapon tilos? A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium így alapvetõen sérti az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát. Mindemellett súlyos egyenlõtlenségeket eredményezhet az, hogy akik képesek kutatásokat finanszírozni vagy bennfentes információkhoz hozzájutni, azok elõnyben részesülnek a többi állampolgárhoz képest. A magyarhoz hasonló szabályozás elsõsorban a kelet-közép-európai országokban jellemzõ, azokban, amelyekben valóban csekély a közvélemény-kutatások elfogadottsága. Komoly demokratikus hagyományokkal rendelkezõ országokban, így például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nem ismert a kutatási publikációk tilalma. Ezekben az országokban például kizárólag a szavazás egyetlen napjára vonatkozóan léteznek bizonyos korlátozások. Polyák Zsuzsa Kampánycsend helyett. Ami értelmetlen, az felesleges. www.prherald.hu, 2006. április 21.